GFN_horiz_100

Te is hitelből élsz! A Túllövés Napja

Sajtóközlemény - KÖVET Egyesület

szerző: Csuport Zsombor / KÖVET Egyesület

Július 24. – az idei évben erre a napra esik az úgynevezett Earth Overshoot Day, vagyis a Túllövés Napja. Ez a nap minden évben egy fordulópont: innentől kezdve az emberiség kollektív módon már olyan ökológiai tartalékokat használ, amelyeket a Föld ebben az évben már nem képes regenerálni. Az év hátralévő hónapjai ökológiai értelemben hiányban telnek – a globális társadalom ekkor már a jövő erőforrásait használja el, hitelből élünk. A fogalom nem új, és az általa jelzett probléma sem az. Ami változott, az a dátum: a hetvenes évek elején az év végi hónapokra esett, mára azonban rendszerint a nyár közepére tolódik. A trend világos: egyre gyorsabban éljük fel azt, ami adott évben megújulhatna.

 

Ökológiai lábnyom és biokapacitás: két rendszerparaméter

A Túlfogyasztás Napja a Global Footprint Network által meghatározott indikátor, amely két fő mutató – az ökológiai lábnyom és a biokapacitás – összevetéséből származik. Ez a mutató azt méri, mekkora biológiailag produktív föld- és vízfelület szükséges ahhoz, hogy előállítsuk mindazt, amit elfogyasztunk – pl. élelmet, energiát, alapanyagokat – és elnyeljük a keletkező hulladékokat, kibocsátásokat. Ezt a kapacitást „globális hektárban” (gha) fejezik ki, amely egy standardizált mérőszám (overshoot.footprintnetwork.org).

Ezzel szemben a biokapacitás azt mutatja meg, mekkora mennyiségben képes a Föld – vagy egy adott ország – regenerálni ezeket az erőforrásokat. Ha az ökológiai lábnyom meghaladja a biokapacitást, akkor ökológiai deficit keletkezik. Ekkor beszélünk túlfogyasztásról, amelynek időpontja a Túllövés Napja (Earth Overshoot Day). Ez tehát nem más, mint az év azon napja, amikor a következő arány eléri az egyet:

Biokapacitás / Ökológiai lábnyom × 365 nap = Túllövés Napja

A legfrissebb adatok szerint az emberiség jelenlegi működéséhez évente 1,8 Föld biokapacitására lenne szükség – vagyis 80%-kal többet használunk fel, mint amennyi megújulhatna. Az alábbi ábrából tisztán kiolvasható a bevezetésben már említett trend, azaz hogy a Túllövés Napja mindig egyre hamarabb és hamarabb érkezik meg, egyértelműen kirajzolva a jelenleg uralkodó civilizációnk egyre inkább fenntarthatatlan működését.

 

Choose file size to view/download:
English: small (0.4 MB png) | small (0.3 MB jpg) | PDF (1 MB)

A túlfogyasztás térbeli szerkezete

A globális számok mögött természetesen megbújnak a térbeli különbségek. A Global Footprint Network országonként (Country Overshoot Day) is kiszámítja a Túllövés Napja dátumát, azt vizsgálva, hogy ha a világ minden lakosa úgy élne, mint egy adott ország állampolgára, akkor mikorra merülne ki a Föld éves regenerációs kapacitása.

Az Egyesült Államokban ez március elejére, Németországban május elejére, Magyarország esetében június 2-re, míg Ecuadorban vagy Indonéziában októberre–decemberre esik.

Ezek az eltérések jól mutatják, hogy a legtöbb esetben a centrum[1] országainak magasabb életszínvonala nagyobb ökológiai költségekkel jár együtt – függetlenül attól, hogy a közvetlen fogyasztás lokálisan vagy a globális ellátási láncokon keresztül valósul meg, mint a periféria országainak életszínvonala. Ez a térbeli különbség etikai kérdéseket is felvet: kik használják el az erőforrásokat, és kik viselik az ökológiai válság következményeit? A túllövés mögött az ökológiai mozgalom egyik fontos témája áll, azaz a globális igazságtalanság – az ökológiai adósságot elsősorban azok a közösségek fizetik meg, akiknek a legkisebb a lábnyoma.

A globális túlfogyasztás napja mellett egyre több figyelem irányul az úgynevezett Country Deficit Dayjelenségére. Ez az a dátum, amikor egy adott ország ökológiai fogyasztása meghaladja saját biokapacitását– vagyis a lakosság és gazdaság igényei ekkor lépik túl az ország határain belül rendelkezésre álló regenerációs képességet. Ez a mutató a belső erőforrás-felhasználás és a hazai ökoszisztémák terhelhetőségének összevetésén alapul. Fontos különbség, hogy míg a Country Overshoot Day azt modellezi, mi történne, ha a világ lakossága egy adott ország életmódját követné, addig a Country Deficit Day a konkrét országon belüli ökológiai egyensúlyt veszi alapul.

Például 2025-ben:

  • Szingapúr esetében ez január harmadik napján történt meg.
  • Magyarország esetében a Country Deficit Day augusztus végére esett.
  • Litvániában ez viszont november eleje, ami jelzi, hogy ott az ország biokapacitása közelebb áll a saját lábnyomához.

Ez a mérőszám fontos kiegészítése a fenntarthatósági diagnózisnak, mivel megmutatja, mely országok importált erőforrásokra vagy ökológiai „külső segítségre” szorulnak a működésük fenntartásához. Az olyan országok, amelyek túlfogyasztása nemcsak globálisan, hanem lokálisan is deficites, fokozottan kitettek az ellátási bizonytalanságoknak, valamint a globális ökológiai válság következményeinek.

Mit jelent ez?

A Túlfogyasztás Napja nem pusztán ökológiai diagnózis, hanem egy mélyebb, civilizációs válságtünet szimbolikus jelölője. Az ipari-fogyasztói társadalom által meghatározott életforma – mely a gazdasági növekedésre, az anyag- és energiaintenzív működésre és a fogyasztásra épül – már régen átlépte azokat a környezeti határokat, amelyek között hosszú távon fenntartható maradhatna. A dátum évről évre korábbra tolódása világosan jelzi: nem átmeneti túllépésről van szó, hanem tartós rendszerszintű deficitről.

Ez a határátlépés azonban nem kizárólag a biokapacitás szintjén történik meg. A válsághelyzet az életünk társadalmi aspektusaira is jelentősen hatással van, a világ jelentős része nem jut hozzá a méltó élethez szükséges alapvető erőforrásokhoz – legyen szó élelmezésről, egészségügyről, lakhatásról vagy oktatásról.

Erre a kettősségre mutat rá a Fánk-modell (angolul: Doughnut), amely egy olyan ökológiai és társadalmi kettős küszöbrendszert ír le, amelyben az emberiség úgy képes biztosítani az alapvető szükségleteket, hogy közben nem lépi túl a bolygó teherbírását. A Fánk ábrázolása – egy belső szociális alap és egy külső környezeti plafon közti működési tér – segít egyszerre látni a jóllét küszöbértékeit[2] és a bolygóhatárok átlépésének kockázatait. Ezt a köztes részt nevezi a modell biztonságos és igazságos működési térnek (safe and just space), amelyben az emberi tevékenységnek zajlania kellene.

A jelenlegi helyzetben az emberiség egyre több dimenzióban hagyja el ezt a működési zónát, ahogy ezt az alábbi ábrán a pirossal jelzett területek is jelzik számunkra (Raworth, 2017).

 

A Fánk-modell alkalmazása empirikus vizsgálatokban is megerősíti ezt a kettős válsághelyzetet. Fanning és szerzőtársai (2022) egy 140 országot vizsgáló, 1992 és 2015 közötti elemzés szerint egyetlen ország sem képes jelenleg úgy biztosítani lakosai alapvető társadalmi szükségleteit, hogy közben ne lépje túl a globálisan fenntartható erőforráshasználati szintet. A kutatás alapján az országok jellemzően gyorsabban lépik át a környezeti korlátokat, mint ahogyan elérik a társadalmi minimumokat. A biológiai határok átlépése folyamatosan nő, míg a társadalmi jóllét mutatói – mint például az egyenlőség vagy társadalmi támogatottság – több esetben stagnálnak vagy romlanak. A trendvonalak alapján megfogalmazott előrejelzések 2050-re sem kínálnak kedvezőbb képet: amennyiben a jelenlegi pályán maradunk, a társadalmi hiányok nem szűnnek meg, miközben az ökológiai válság tovább mélyül.

A Fánk-modell alkalmas arra is, hogy az országokat hasonlítsuk össze egymással, és amelyek nem meglepő módon hasonló egyenlőtlenségeket mutatnak, mint a Túllövés Napja adatai, azzal a különbséggel, hogy rámutat arra, hogy a globális dél országai hiába működnek nagyobb részt a bolygóhatárokon belül, addig, amíg a társadalmi küszöbértékeket nem teljesítik, a méltó és jó élet ezeken a helyeken sem tud teljesülni a Fánk-modell kritériumrendszere mellett. Az alábbi kép ezt a helyzetet kívánja illusztrálni.

A különböző országok összehasonlítását a következő weboldalon lehet elérni: https://goodlife.leeds.ac.uk/national-snapshots/countries/

A Túlfogyasztás Napja tehát nagyszerűen mutatja meg számunkra egy jól kommunikálható, szimbolikus módon a jelenleg uralkodó rendszer ökológiai határait, míg a Fánk-modell segíthet ezeket a jelenségeket részletesebben megérteni és társadalmi kontextusba helyezni. Azonban az világosan kirajzolódik, hogy ez az állapot hosszú távon nem fenntartható. A kérdés már nem az, hogy van-e túllövés, hanem az, hogy képesek vagyunk-e reflektálni a működésünk határaira, és megtalálni azokat a társadalmi formákat, amelyek a Föld fizikai korlátai között is képesek méltányosságra, igazságosságra, gondoskodásra épülni, és jó életet biztosítani a bolygóhatárain belül.

Mit tehetsz te? – Mérd meg és csökkents!

Egyéni és közösségi csökkentés

A Túlfogyasztás Napja figyelmeztetés: az ökológiai válság személyes szinten is érint minket, és minden egyéni döntés számít. A változás első lépése a tudatosítás: tudd meg, mekkora az ökológiai lábnyomod, és tudd meg, min változtathatsz!

Használd a KÖVET Egyesület ökológiai lábnyom kalkulátorát, amely egyszerű kérdéseken keresztül segít felmérni a saját környezeti terhelésed. A kalkuláció négy területen méri fel a lábnyomod – étkezés, közlekedési, energiahasználatról és a fogyasztási szokásokról. A végeredményből kiderül az ökolábnyomod összetétele is valamint a karbonlábnyomod, ráirányítva a figyelmet arra, hogy mely területeken tudsz csökkenteni.

A kalkulátor elérhető itt: https://kovet.hu/okologiai-labnyom-kalkulator

 

Egy sikeres példa a közösségi karbonlábnyom csökkentésre:

Karbonlábnyom-számítás európai iskolákban. Az Erasmus+ Clicks On Act című hároméves, öt országra kiterjedő nemzetközi projekt célja, hogy a karbonlábnyom-számítás módszertanát bevezesse, átadja, és a gyakorlatba ültetve segítse a kibocsátás csökkentését partner középiskolákban – mindezt tudományos alapokon, ugyanakkor játékos, élményszerű megközelítéssel.
A projekt magyarországi megvalósítója a KÖVET Egyesület.
A kezdeményezés első szakaszában Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban már több mint 100 iskola csatlakozott, lelkes és eredményes részvétellel.

Részletek a projektről: https://kovet.hu/project/erasmus-clicks-on-act-projekt/

Források:

Fanning, A. L., O’Neill, D. W., Hickel, J., & Roux, N. (2022). The social shortfall and ecological overshoot of nations. Nature sustainability, 5(1), 26-36.

Raworth, K. (2017). A Doughnut for the Anthropocene: humanity’s compass in the 21st century. The lancet planetary health, 1(2), e48-e49.

https://goodlife.leeds.ac.uk/national-snapshots/countries/

https://overshoot.footprintnetwork.org/ 

https://www.kateraworth.com/doughnut/

https://okolabnyom.kovet.hu/

 

 

[1] A centrum–félperiféria–periféria felosztás Immanuel Wallerstein világrendszer-elméletén alapul.

[2] A “social foundation” (szociális alap) a Fánk-modell belső gyűrűje, amely azt jelöli, hogy milyen alapvető emberi szükségleteknek kell kielégülniük ahhoz, hogy egy társadalom igazságos és méltányos legyen. Ez az a minimum, amely alá nem volna szabad süllyednie egyetlen ember életfeltételeinek sem.

Additional resources (English)

About the Ecological Footprint

The Ecological Footprint is the most comprehensive biological resource accounting metric available.  Based on 15,000 data points per country per year, it adds up all of people’s competing demands for biologically productive areas – food, timber, fibers, carbon sequestration, and accommodation of infrastructure. Currently, the carbon footprint, i.e., the carbon emissions from burning fossil fuel, make up 61 percent of humanity’s Ecological Footprint. The National Footprint and Biocapacity Accounts are now produced by  York University in Toronto and governed by FoDaFo.

The book “Ecological Footprint: Managing Our Biocapacity Budget” provides an in-depth introduction, drawing on the Footprint’s 30-year experience fighting ecological bankruptcy with robust resource accounting. Excerpts available for publication.

About Global Footprint Network

Global Footprint Network is an international sustainability organization that is helping the world live within the Earth’s means and respond to climate change. Since 2003 we’ve engaged with more than 50 countries, 30 cities, and 70 global partners to deliver scientific insights that have driven high-impact policy and investment decisions. Together, we’re creating a future where all of us can thrive within the limits of our one planet. www.footprintnetwork.org

Media contacts

Imola Biró
kommunikációs vezető/ Head of Communications